Hummel

Az önjáró tarackok között egyértelműen az első, valóban sikeres jármű a Wespe volt. Az is logikus volt viszont, hogy a kis méretű alváz, közepes, vagy annál nagyobb méretű löveget képtelen elhordani. A hordozott 105mm-es könnyű tarack ellenben már nem hordott magában elég hatékonyságot középtávon. Így - ha leváltására nem is, de - kiegészítésre szorult egy másik, erősebb löveggel szerelt típus által. Ez az igény hívta életre a Hummel önjáró nehéztarackot.

HUMMEL (Sd.Kfz 165) adatai

ÁLTALÁNOS:

Jármű Típusa: önjáró nehéz tüzérségi löveg

Hadrendbe állítás: 1943 tavasza

Kezelők száma: 6 fő

Harci tömeg: 23,5t

Alváz: Gesützwagen III/IV

 

MÉRETEK:

Teljes hossz: 7170mm

Törzs hossz: 5800mm

Szélesség: 2920mm

Magasság: 2810mm

 

FEGYVERZET:

Fő: 150mm sFH 18/1 L/30 nehéz tábori löveg

Kiegészítő: 1db 7,92mm MG 34-es géppuska a törzs elülső részén

 

LŐSZERKÉSZLET:

Fő: 15db

Kiegészítő: 600db

 

PÁNCÉLZAT:

Páncéltest elől (orrlemez): 30mm (55°-os dőlésszög)

Páncéltest elől (vezető előtt): 30mm (74°-os dőlésszög)

Páncéltest oldallemeze: 10mm (90°)

Páncéltest farlemeze: 10mm (79°-os dőlésszög)

Küzdőtér eleje: 30mm (57°-os dőlésszög)

Küzdőtér oldallemeze: 10mm (76°-os dőlésszög)

Küzdőtér hátsólemeze: 10mm (79°-os dőlésszög), lenyitható

Küzdőtér tetőlemeze: nincs

 

HAJTÓMŰ:

Motor: Maybach HL 210 TRM

Teljesítmény: 300LE

Tüzelanyag-tartály: 470 l

 

TELJESÍTMÉNY:

Maximális sebesség országúton: 42km/h

Maximális sebesség terepen: 24km/h

Hatótávolság országúton: 215km

Hatótávolság terepen: 130km

Kezdetek

Maga az önjáró löveg metodika még a háború előttről származik, amelynek hitelessége a háború folyamán sem kérdőjeleződött meg - teszem hozzá, a németek élen jártak a kifejlesztésben, de a többi hadviselő fél is igyekezett lemásolni a technikát. Az orosz ISU-program nehézlövegei, vagy az amerikai Priest, M12, angol Bishop, Sexton - mind kiváló példái voltak a rendszer sikerességének, bár ők egy kicsit másként használták. A Wespe előtti próbálkozások is mutattak pozitívumokat, ott maga a konkrét jármű nem felelt meg a tömeggyártás elvárásainak, vagy a jármű konstrukciós szempontból nem volt alkalmas hosszabb, komolyabb használatra.

Történet (verziók, módosulások)

A Német Fegyverügyi Hivatal egy a Wespe nyomdokain tovább haladó, erősebb fegyverzetű típusra írt ki pályázatot 1942 végén. A tervezést végül a Wespe révén már tapasztalt Alkett gyár nyerte el. Eredetileg több alvázat is vizsgáltak, felmerült a lassan kiöregedő, de még gőzerővel gyártott Panzer III, de a főtípus Panzer IV is. Egy tisztán Panzer III löveggel szerelt prototípus el is készült, de utóbb elvetették a javaslatot. A Panzer IV alvázak a csökkenő állomány fenntartása okán teljes egészében a páncélos állománynak lett alárendelve. Így egy hasonló karakterisztikájú, de más forrásból származó megoldáshoz, a már több típusnál bizonyító Gesützwagen III/IV kompozit alváz felé fordultak. Ez az alváz a két említett típus elemeiből készített hibrid volt, így kvázi a legjobb választásnak bizonyult: alkatrész utánpótlás eléggé biztosnak tűnt, szerelés tábori körülmények között szintén nem jelenthetett kihívást, a hasonló méretek miatt a már meglévő szállító-vontató kapacitás sem igényelt új, kifejlesztendő eszközöket.

Átmenetileg, még az első időkben az addig használt 105mm-es LeFH 18/2 tábori tarackkal is szereltek egy Panzer III alvázat, de végül a felvetést is elvetették. A 150mm-es sFH 18/1 nehéz tábori tarackkal folytatott próbák sikerrel kecsegtettek - megvolt benne a megfelelő hatásfok és az alváz is elég jól boldogult vele.

Az már ekkor egyértelmű volt, hogy ezt a járművet sem fogják tudni jobb védelemmel ellátni, sőt, tömegcsökkenés céljából most is kevesebb lőszer javadalmazással kell üzemeltetni, mint ami igényelt lenne. A teljes jármű így is közel 26t volt.

A gyártást a Deutches Eisenwerke vállata, maga a folyamat 1942 decembere és 1944 júniusa között zajlott. Ebben az időszakban összesen 666db löveggel szerelt jármű készült el, ami nagyjából 35db/hónap sebességnek felelt meg - a darabszámok bőven elmaradtak a kívánt mennyiségtől, ami a folyamatos nyersanyaghiány és Szövetséges bombázások miatt végig akadozott.

Harci alkalmazás

Az elkészült járművek a német páncélos hadosztályok nehéz önjáró tüzérütegeihez kerültek besorolásra. Egy üteg a szervezés szerint 6db Hummel lövegből és egy lőszerszállító, ún Munitionsträger Hummel-ből állt. Ez a fegyvertelen szállító a Wespe szállítókhoz hasonlóan, átszerelhető volt fegyveres tüzérséggé is igény szerint (első széria darabjait csak gyári körülmények között, de a későbbi egyszerűsítések után már tábori műhelyekben is).

Hummel a hóban

 

A löveg harctéri hatékonysága igazolta a tervezéskor elérni kívánt szintet, gyors, nagy romboló erejű löveggel gazdagodtak a páncélos erők. Ellenben a legyártott mennyiség koránt sem volt teljes körűen kielégítő - egy ilyen kiváló eszközből a fronton nem lehetett sohasem elég egyszerre. A folyamatos veszteségek okán a legtöbb hadosztály sohasem rendelkezett egyszerre egy teljesen feltöltött ütegnyivel belőlük. Több képen a könnyű és nehéz üteg Wespe és Hummel lövegeit együtt láthatjuk harc közben, vélhetően ekkor már csak egy vegyes ütegnyivel rendelkezett a kérdéses egység.

Hummel üteg “állásban” - nem igényelt különösebb előkészítést

Végnapok

A háború utolsó időszakában, például a magyar fronton, a német páncélos hadosztályok átlagban 20-25 páncélossal, 10-20 páncélvadásszal, illetve egy-két önjáró és/vagy légvédelmi löveggel rendelkeztek. Ezek az egységek próbálták a magyar frontot stabilizálni. Érdemi tüzérségi tevékenységről ekkor már nem beszélhettünk. Az a kevés állomány, ami maradt, általában a Berlinnel szemben kiépített ad-hoc védelmi vonalak megerősítésére lettek összevonva. A hadsereg önjáró lövegei aztán a berlini harcokkal a III. Birodalommal együtt pusztultak el.

Hummel - felületi javításokat igényelne...

A Hummel kikopott a történelem lapjairól, de az általa képviselt eszme és metodika még ma is éli fénykorát. Profi, a páncélosokkal megegyező, jól tervezett járművek hordozzák a legkorszerűbb lövegeket. A legutolsó háborúkban is lényeges szerepet játszottak, mint az Öböl-háborúk, vagy Afganisztán.

 

Amerikai M109A Paladin akcióban - feltehetően egy amerikai, kősivatagos lőtéren

Linkek, Irodalomjegyzék


Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: Az II. világháború német páncélosai

Steve Crawford: Harckocsik

A.J. Baker - Páncélosok a háborúban

https://en.wikipedia.org/wiki/Hummel_(vehicle)

http://www.achtungpanzer.com/hummel.htm

http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/hummel-spg-15cm-s-fh-181-sf-geschutzwagen-iiiiv-sd-kfz-165/