Gyenge, alaktalan, sérülékeny tákolmány volt, elégtelen fegyverzettel,
és vékony páncélzattal. De legalább harckocsi volt. Az első német
harckocsi amelyet a versailles-i "béke" tiltása ellenére fejlesztettek ki német
mérnökök. Ez volt az első, igazi jele annak, hogy Németországban valami megmozdult.
A német lélek lassan erőre kapott, megrázta magát Csipkerózsika álmából, majd tudatára ébredt.
PANZER IA (Sd.Kfz 101) adatai
ÁLTALÁNOS:
Jármû Típusa: könnyû kiképzõ harckocsi
Hadrendbe állítás: 1934 közepe
Kezelõk száma: 2 fõ
Harci tömeg: 5,4t
MÉRETEK:
Teljes hossz: 4020mm
Törzs hossz: 4020mm
Szélesség: 2060mm
Magasság: 1720mm
FEGYVERZET:
Fõ: 2db 7,92mm-es MG 13-as géppuska a lövegtoronyban
Kiegészítõ: nincs
LÕSZERKÉSZLET:
Fõ: 1525 lövedék
Kiegészítõ: nincs
PÁNCÉLZAT:
Páncéltest elõl (orrlemez): 13mm (63°-os dõlésszög)
Páncéltest elõl (vezetõ elõtt): 13mm (68°-os dõlésszög)
Páncéltest oldallemeze: 13mm (73°-függõlegesig)
Páncéltest farlemeze: 13mm (50-75°-os dõlésszög)
Lövegtorony elõl: 13mm (80°-os dõlésszög)
Lövegtorony oldallemeze: 13mm (68°-os dõlésszög)
Lövegtorony hátsólemeze: 13mm (68°-os dõlésszög)
Lövegtorony tetõlemeze: 8mm (0-18°-os dõlésszög)
HAJTÓMÛ:
Motor: Krupp M305-ös B-4 hengeres benzinüzemû
Teljesítmény: 57LE
Tüzelanyag-tartály: 145 l
TELJESÍTMÉNY:
Maximális sebesség országúton: 37km/h
Maximális sebesség terepen: ismeretlen
Hatótávolság országúton: 145km
Hatótávolság terepen: 97km
Kezdetek
Tehát az 1919-es versailles-i békeszerződés megtiltotta Németország számára a lánctalppal rendelkező harcjárművek fejlesztését, vásárlását és hadrendben tartását. Ennek okán különböző - fedőtevékenységként - mezőgazdasági traktor-fejlesztéseket támogattak. A traktor remek álcaprogram volt: a futóműve gyakorlatilag megegyezett a kor egyszerű tankjainak konstrukcióival. Egy jó futómű, egy megfelelő menetteljesítmény középtávon hatalmas előny lehet. ezekből a programokból alakult ki (nem csak a németeknél!) egy sor, később remekül beváló technológiai megoldás.
Carden-Loyd Mark IV egyik verziója - tesztelték, de elvetésre került
A fejlesztés első stádiumában 1932-ben a Német Fegyverügyi Hivatal a brit Vickers cégtől egy Carden-Loyd IV típusú könnyű harckocsit vásárolt. Arra voltak kíváncsiak, hogy a könnyű szerkezet felszerelhető-e a német hadsereg szabvány 20mm-es ágyújával. A felszerelés után a tereppróbák megmutatták, hogy a gyenge alváz nem bírja el a viszonylag nagy űrméretű fegyvert. Az egyetlen megoldásnak iker géppuska beszerelése látszott. A Fegyverügyi Hivatal öt különböző gyárnak küldte el a megtervezendő könnyű kiképző harckocsi műszaki leírását: össztömeg max. 5t, fegyverzet 2db 7,92mm MG13 géppuska, teljes körben elforgatható toronyban. 1933 decemberében a német hadsereg a Daimler-Benz vállalat lövegtornyát, és a Krupp Művek alvázát választotta ki a további fejlesztési munkálatokhoz, azzal a kikötéssel, hogy a munkálatokban más cégeket is be kell vonniuk, hogy azok is tapasztalatokat szerezzenek a harckocsigyártás terén. 1934 februárjában a Krupp gyár leszállította az első LaS IA (mezőgazdasági vontató) fedőjelű harckocsikat (lásd. fokozott ellenőrzés kikerülése). A Főparancsnokság utasítása alapján a harckocsi leltári jelölése Sonderkraftfahrzeug - Sd.Kfz 101 (101-es különleges gépjármű) lett.
Történet (verziók, módosulások)
Panzer IA 1936-os színsémával fújva
A harckocsi főpróbája az 1936-ban kirobbant Spanyol Polgárháború volt, ahol a német-olasz Légió kötelékében szolgált. 1938-ban, amikor már nem kellett tovább titkolózni a fõparancsnokság a Panzer IA, a késõbbi, javított példányoknak a Panzer IB nevet adta (a hadseregek névképzése hihetetlenül egyszerű - német: Panzer = Páncélos, angol: Tank = Tartály, angol,usa; M-, ami a Mark rövidítése = Mintájú, magyar, szovjet; T-x = Tank-x, stb. Egyébként az Mx nevezési formát használtuk mi is, sőt ma is, ami nálunk is Mintát és nem a Magyar megnevezést jelöli. Ezek alapján a Panzer I Ausfürung A “magyarosan”: A altípusú I-es Páncélos - hát, nem túl lenyűgöző...). A harckocsi gyengeségei senkit sem leptek meg - eredeti tervekben csak gyakorlási terepnek használták volna, és csak megfelelő képességű, megfelelő számban jelenlévő váltótípus hiányában került szolgálatba - ahol a gyengeségeihez képest igen szép szolgálati időt ért meg.
Spanyol polgárháborús módosítás -
Condor légió 20mm-es Breda géppuskával
További fejlesztés gyanánt jött létre a Panzer IC, amelyet légi szállításra is alkalmassá tettek, mivel ezzel szerették volna felszerelni, az újonnan létrehozott légideszant-hadosztály szervezésű magasabbegységeket. Ehhez az alváltozathoz nagyon sokat módosítottak az eredeti harckocsin. Kicserélték a teljes futóművet, motort, sőt a fegyverzetet is. Ez a variáns lett az első a részben átlapolt görgősoros futóművű harjárművek egész hosszú sorában.
Parancsnoki Panzer I - nem volt forgatható tornya
Páncélvédettség gyengeségét a Panzer ID-vel próbálták orvosolni: néhány még MG13 ikergéppuskával volt fölszerelve, néhányat átszereltek már erősebb gépágyúval is, de a lényeg, hogy páncélzatát 80mm-re növelték (futómű maradt a C-nél bevezetett FAMO-megoldás). Emiatt viszont tömege 18t-ra nõt, sebessége pedig alig érte el a 25km/h, terepen pedig még lassabb volt, motorja nehezen bírta a nagy terhelést, sokszor lerobbant. Érdemi sorozatgyártás nem lett belőle, de tapasztalatszerzésnek mindenképpen megérte (vastag páncélzatról, a forgó torony problémáról és a toronyba szerelt nagyhatású lövegproblémáról később külön cikket tervezek írni).
Nehézsúlyú baka - Panzer ID
Németországban az I. világháború óta nagy hagyománya volt a lángszórók harci alkalmazásának, fejlesztésének. Nem meglepő, hogy ezeket igyekeztek felhasználni meglévő páncélosaik esetében is. Így alakultak ki a Panzer IA(fl), Panzer IB(fl) lángszórós változatok. Készült még az alváz alapjain önjáró löveg (SiG IB), sőt az első valamire való páncélvadász is a Panzer I-en alapult. A páncélvadász vált ismertebbé, a hadsereg számára értékesebbé, mert egy olyan időszakban volt képes nagyban növelni a harcállomány tűzerejét, amikor még nem álltak megfelelő számban rendelkezésre erősebb romboló erejű lövegek - a 37mm-es Pak36 a Barbarossa során kezdte fényét veszíteni az erős orosz aspiránsokkal szemben: KV-1, T-34.
Harci alkalmazás
Panzer I Spanyolországban, a Condor Légió kötelékében
A spanyolországi főpróba idején rögtön kiderültek a páncélos gyenge pontjai: elégtelen fegyverzet, gyenge védettség. Néhány Panzer I-t spanyol műhelyekben 20mm löveggel szereltek fel, de így teljesítménye terepen jelentõsen csökkent. Lengyelországbana páncélosok nagyrésze ebbõl a típusból került ki (1445 darab). Ebben a háborúban megálták a helyüket, de a lengyel 37mm-es tankelhárító ágyúk, még így is komoly problémák elé állították a német hadveztést. 219 kilõtt német tankból 89 Panzer I-es volt. Norvégiában a hegyi terep következtében szó sem lehetett Blitzkrieg stílusú hadjáratról. A Operation Weserubung (Weser-gyakorlat Hadmûvelet) hadmûveletet csak egy kis létszámú, külön erre a célra felállított egység, a 40. páncéloszászlóalj 50 harckocsija, köztük két tucat Panzer I-es támogatta. Jelentős szerepük volt a Gubrandsdalen-völgyben kiépített angol-francia védelmi vonal sikeres áttörésében - a brit páncéltörő ágyúk sok könnyű páncélost kilőttek, de a menet közben kialakult helyzetben kénytelenek voltak azonnal kiüríteni állásaikat, megkezdeni a gyors ütemű visszavonulást.
Ritka vendég Ibériában - Panzer I Carro Breda
Kisebb létszámban (619 darab), de végigharcolta a nyugati front ‘40-es harcait, de ekkor már egyértelműen támogató szerepkörben csak kiegészítő típus volt az erősebb közepes páncélosok mellett.
Érzékelve a könnyűharckocsi elégtelen voltát a Főparancsnokság 1940 tavaszától kivonta a Panzer I-eseket az első vonalból.
Végnapok
Az 1941. májusában elindult Operation Scielschmidt (Sarlóvágás Hadmûvelet) során, amely terv értelmében a németeknek el kellett foglalniuk egész Nyugat-Európát, már olyan páncélosokkal kellett fevenniük a harcot (Char B1 bis, Somua S35, Matilda),amelyekkel szemben minden szinten alulmaradtak. Egyetlen harctér volt csupán ahol ezek után is bevetették ezeket a tankokat: Észak-Afrika sivatagában, ahol a Deutches Afrika Korps minden üzemképes jármûvet (még az ellenségeseket is) bevetett, a brit hadosztályok legyõzésére. Eredeti szerepkörükben már képtelenek voltak eredményesen tevékenykedni, páncélzatuk és gyenge fegyverzetük okán, így szerepük és felhasználásuk is változott. átmenetileg alkalmazhatták őket előretolt tüzérségi megfigyelőnek, felderítő könnyűpáncélosnak, de idejük leáldozóban volt - veszteségeiket már végleg erősebb aspiránsokkal pótolták. Egyébként az észak afrikai hadszíntér abszolút nem feküdt a kis páncélosnak - a terület a tengerparti sávban egy sík területű köves sivatag volt, minimális szintkülönbségekkel - elbújni nem volt hova. Egy erősebb löveg akár 2-6 km-ről is kilőhette célpontját, mert semmi nem zavarta a gondos célzásban. Zavart viszont általában homokvihar formájában kapták a csapatok, ami megint nagyon nem felelt meg a jármű nagyon is precíz műszereinek, alkatrészeinek - bár ezt mindegyik tank elmondhatta magáról.
Grafika - Panzer I a DAK állományában
Ezzel a Panzer I-es hadászati szerepe megszűnt, kiképzési, rendészeti feladatokra tartottak meg néhányat - az alapok elsajátítására abszolút tökéletesek voltak.
A Panzer I mindent egybevéve egy tökéletlen eszköz volt egy tökéletlen időben, amiből a sors szeszélye folytán kvázi főszereplővé lépett elő és szerepét büszkén betöltötte, amíg tudta. A kitartó munka gyümölcse egy viszonylag hosszú karrier és a történelem eme időszakának egy számára fajsúlyos szelete - ennél többet egy ilyen csöpp eszköz nem kívánhatott magának.
Linkek, szakirodalom
Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: Az II. világháború német páncélosai
Földi Pál: Tankkönyv
Kurt Rieder: A III. Birodalom páncélosai
Számvéber Norbert: Páncélosok a Sivatagban (főleg történetekben és képek)
http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/Panzer_I.php
http://www.achtungpanzer.com/panzerkampfwagen-i.htm#panzer1