SdKfz 231 család

A Versailles-i békediktátum értelmében Németország számára a győztes Antant hatalmak megtiltották páncélosok fejlesztését. De részben rendészeti céllal engedélyezték fegyverrel szerelt, páncélautók fejlesztését, amit különösebb engedélyeztetés nélkül, bizonyos keretek között, önállóan űzhettek. Ez utólag nagy hibának minősült; a háború során a német hadsereg rendelkezett a leginkább meghatározó gumikerekes járművekkel, melyek közül több még ma is megállná a helyét.

SCHWERER PANZERSPAHWAGEN 231 Rad8 (Sd.Kfz 231) adatai:

ÁLTALÁNOS:

Jármû Típusa: nehéz felderítő páncélautó

Hadrendbe állítás: 1937

Kezelõk száma: 4 fõ

Harci tömeg:8,3t (teljesen felszerelve)

 

MÉRETEK (megközelítő értékek):

Teljes hossz: 5900mm

Törzs hossz: 5900mm

Szélesség: 2200mm

Magasság: 2900mm

 

FEGYVERZET:

Fõ: 20mm QF KwK 30/38 L/55-es gyorstüzelő löveg

Kiegészítõ: 1db 7,92mm MG 34-es géppuska a toronyban, a löveggel párhuzamosan

 

LÕSZERKÉSZLET:

Fõ: 330 lövedék

Kiegészítõ: 2250

 

PÁNCÉLZAT:

Homlok: 15mm

Vezető előtti: 15mm

Oldalak: 8mm

Hátsó: 8mm

 

HAJTÓMÛ:

Motor: Maybach HL 66P R8 hengeres benzinüzemû

Teljesítmény: 155LE

Tüzelanyag-tartály: ismeretlen

 

TELJESÍTMÉNY:

Maximális sebesség országúton: 85km/h

Maximális sebesség terepen: ismeretlen

Hatótávolság országúton: 300km

Hatótávolság terepen: ismeretlen

Kezdetek

Miért volt ez egy “rés a pajzson” effektus az Antant részéről? Mert a páncélgépkocsi - noha nem így tekintünk rá - egy potenciális gyakorlóterep azon cégek számára, akik későbbi időszakra komolyabb páncélos építési terveket dédelgettek. Minden megvolt kicsiben, ami egy harckocsihoz (is) kelhet: rugós felfüggesztés, futómű, páncéltest kialakítási gyakorlat és a legfontosabb, a felfegyverzett, forgatható torony. A németek a 20 éves, viszonylagos békeévek alatt tökélyre fejlesztették, a kerekes páncélosok fejlesztését. Jelen delikvensünk volt a német fegyverarzenál első, nehéz páncélautója.

Történet (verziók, módosulások)

Hát, azt megtapasztalhattuk, vagy majd fogjuk, hogy a német nevezéstan meglehetősen érdekes - poroszosan precíz, de néha minden látszólagos logika nélkül, “elromlik” és érthetetlen elnevezések ütik fel a fejüket. Például azonos néven jelölnek több, részben/egészben eltérő szerepű, vagy eltérő felépítésű eszközöket. Ilyen mostani járművünk is.

 

Korai gyártású, 6-kerekes Sd.Kfz 231 rádiós változata, az Sd.Kfz 232 (Fu)

 

Az első közepes, vagy annál nehezebb, sorozatgyártást is megért, páncélos felderítő járműve a német arzenálnak a három-tengelyes, hatkerekű Sd.Kfz 231 Rad-6 (Rad-6 jelezte a 6-kerekes képletet) volt. A koncepció alapvetően logikus; a hátsó tengely megerősítése végett a fenék részt két tengely tartja, ami mindenképpen előnyősebb, mint azt az Sd.Kfz 221 kezdetű, két-tengelyes családnál láthattuk.

6-kerekes Sd.Kfz 231 már korai rejtőszínekben

 

Már itt kezdődnek a problémák, de még azért legalább logikus. A különböző típusokat eltérő nevezéssel jelölték. Készült ugyanis keretantennás, rádiós-felderítő páncélautó is, aminek a neve Sd.Kfz 232 Rad-6 lett. Ez végül is logikus - más a szerepkör, kicsit módosult a felépítmény, a felszerelés, akkor legyen új a nevezés is. A három-tengelyes változatokból 1930-35 között közel 930db készült.

 

Aztán a koncepciót frissítették. A konkrét okát nem ismerem, de felteszem voltak problémáik abból, hogy elől csak egy tengelyük volt - balesetek, tengelytörések, durrdefektek, stb. Ezért levonták a következtetést; ha már békeidőben is előfordulnak velük ilyen jellegű balesetek, amik a jármű kieséséhez vezetnek, mi lesz majd a fronton, golyózáporban, ellenséges aktivitásban?

 

Sd.Kfz 231 8-Rad a Fall Weiss (Lengyel háború) idején

 

Így a programban részt vevő Büssig-Nag áttervezte a futóművet, és az eleddig 6-kerekes közepes járműből egy 8-kerekes, több feladat ellátására alkalmas nehéz páncélautót tervezett (az alapja egyébként a Büssig-Nag már meglévő nehéz teherautójának alváza lett, ezt alakították át a feladathoz). A négy tengely nagy előny, mert bármely tengelyen történik valami sérülés, rosszabb esetben tengelytörés, a megmaradt három tengellyel még könnyedén működőképes maradhat a harcjármű.

Logikus, értelmezhető fejlődési irány (ma is több megoldás követi ezt az irányt: amerikai LAV/Piranha sorozat, szovjet BTR-60, stb.), de valamiért egyszerűen kiosztották a már lefoglalt Sd.Kfz 231 nevet ... újra…

Sd.Kfz 232 rádiós-felderítő páncélautó a DAK színeiben

 

Ehhez esetleg a békediktátumot felügyelő bizottság félrevezetésének volt köze (talán az tényleg logikátlan, hogy nehézfegyverzet cipelésére is alkalmas, nyolc-kerekű miért kell rendőri célra), nem találtam rá információt, de a név azonos lett valamiért. Egyetlen mentőővként a név végére biggyesztették a x-Rad utójelzőt, ahol az x lehetett 6, vagy 8 a kerékképlettől függően.

És ha már az alapjármű nevezése azonos, akkor az azonos szerepkörű, módosulásoké is követte ezt a szép hagyományt: a keretantennás rádiós-felderítő neve megint csak Sd.Kfz 232 (Fu) lett 8-Rad utótaggal.

SdKfz 263 Funkspahwagen a DAK színeiben - hasznos eszközök voltak,
de nem volt érdemi védőfegyverzete

 

Mivel sokkal stabilabb lett négy tengellyel a törzs elbírt az eredeti 20mm-es gyorstüzelő lövegnél erősebb fegyverzetet is. Az Sd.Kfz 233 Rad-8 felerítő nehéz-támogató páncélautót egy 75mm-es KwK 37 L/24 löveggel szerelték fel (a német hadsereg legtöbbet használt gyalogság-támogató lövege volt, ezt kapta: a Panzer IVD-ig, az Sd.Kfz 250-251 féllánctalpas gyalogsági támogatója, a Sturmpanzer IIIN és később az Sd.Kfz 234/3 is). Feladata a felderítő zászlóaljak gyalogos szakaszainak, tűztámogatása, hatásfokának növelése. A kóbor apácák megtévesztése végett a közeltámogató, hibrid megoldások (átalakított féllánctalpasok, páncélkocsik) közös neve később Stumme, vagy Stummel lett - ez jutott el a köztudatba; ez is sokat segít a szétválogatásban...

 

A jármű utolsó, sorozatgyártott változata egy kifejezetten rádiós-összekötő páncélgépkocsi szerepkörre készülő, merev felépítményű, merev keretantennás, nehéz rádiós páncélautó volt. Ennek neve Sd.Kfz 263 8-Rad lett. Védekezésül csak egy, a merev küzdőtérből előre álló 7,92-es MG 34 géppuskát kapott.

Az összes altípussal együtt összesen közel 1000-1300db 8-kerekes felderítő páncélgépkocsi készült 1936 közepe és 1943 szeptembere között (a pontos számok eléggé eltérőek, 943-tól 1245-ig eléggé szórnak). Ebből is jól érzékelhető, hogy a gyártás üteme meglehetősen lassan haladt 1936 és 1939 között, majd a háború kitörésével igyekeztek az folyamatokat gyorsítani, de az ütem messze elmaradt az ekkor már jelen lévő páncélos gyártási ütemektől (pedig ekkor még tervezett sorozatgyártásról nem is nagyon beszélhettünk a Birodalomban).

Harci alkalmazás

A járművek a német gépesített és páncélos hadosztályok felderítő zászlóaljainak nehéz felderítő szakaszaiban teljesítettek szolgálatot.

A kerekes járűvek korlátaira egyébként jellemző adat, hogy az első Rasputyica idején 1941 őszén a német hadsereg 150db 8-kerekes nehéz páncélgépkocsit veszített átmenetileg, mert a sár fogjaivá váltak és tönkretették a motorjukat az erőlködéstől

Sd.Kfz 232 rádiós-felderítő páncélos a keleti fronton, az 5. SS Wiking kötelékében

Leghíresebb egység és egyben a legsikeresebb bevetési területük egyértelműen Észak-Afrika volt, ahol az Afrika Korps 21. Páncélos Hadosztályának felderítő zászlóalja vívott lovagias, de kíméletlen élet-halál harcot a szembenálló Sivatagi Patkányok felderítőivel (két-tengelyes konstrukció létére a Humber és AEC páncélgépkocsik igen kemény ellenfeleknek bizonyultak, nem beszélve az LRDG Chevrolet terepjáróiról). A folyamatos küzdelem során a két egység megtanulta tisztelni egymást - egy esetben üdvözlő táviratot küldtek az angolok a zászlóalj parancsnokának von Luck ezredesnek, amiben tájékoztatták, hogy a háború lassan Afrikában véget ér - balszerencséjére angolszász győzelemmel -, de más körülmények között, szívesen beszélgetnének el vele egy csésze tea mellett az elmúlt másfél év izgalmas eseményeiről. Egyébként pár hónapnyi küzdelem után megegyeztek, hogy háborúzni csak reggeli napfelkelte és délután 16:30 között lehet - az angolok ragaszkodtak az öt órai nyugodt teázáshoz… Így mindkét fél tudta mikor lehet pihenni, mikor kell támadásra számítani. Ezek kapcsán írta meg Erwin RommelHáború gyűlölet nélkül” című könyvét a sivatagi harcokról - mondanom sem kell Hitler nem volt elragadtatva a lovagias stílustól.

DAK felderítő zászlóalj menetben

Végnapok

A járműcsalád felett lassan eljárt az idő. Sorozatgyártása ‘43 őszén végleg megszűnt. Jó szokás szerint példányainak “lecserélése” kipusztulási alapon történt - 1944 nyarán a 12. SS Hitlerjugend Páncélos Hadosztály kötelékében is harcoltak még Sd.Kfz 231 felderítők is.

Csúnyán kilyukadt Sd.Kfz 231 - a személyzet nehézkesen élhette túl

 

Lassan azért kiszorították az újabb 234-es variánsok, melyek gyakorlatilag a háború legsikeresebb felderítő páncélosai voltak.

Képtár az SdKfz 231 családról

Linkek, Irodalomjegyzék


Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: A Waffen SS fegyverei és harceljárásai

Harcjárművek sorozat 54. Szám: Schwerer Panzerspahwagen (8-RAD) Sd.Kfz 231

https://en.wikipedia.org/wiki/Schwerer_Panzersp%C3%A4hwagen

https://de.wikipedia.org/wiki/Panzersp%C3%A4hwagen_Sd.Kfz._231#Technische_Daten_.288.C3.978.29

http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/Sd-Kfz-231_8-rad.php