Az Antant elkövette azt a hibát, hogy a szétesőben lévő német császári birodalmi lét megvédése okán a legyőzött németség fejleszthetett rendőrségi célú páncélgépkocsikat. A fejlesztések olyan jól sikerültek, hogy alig 15 évvel később a korszak legjobb harcjárműveivel a területen egyértelműen megint a németek rendelkeztek. Az itt felhalmozott előnyüket egyébként a háború végéig meg is tartották.
LEICHTER PANZERSPAHWAGEN 221 (Sd.Kfz 221) adatai:
ÁLTALÁNOS:
Jármû Típusa: könnyű felderítő páncélautó
Hadrendbe állítás: 1937
Kezelõk száma: 2 fõ
Harci tömeg: 3,75t
MÉRETEK (megközelítő értékek):
Teljes hossz: 4800mm
Törzs hossz: 4800mm
Szélesség: 1945mm
Magasság: 2150mm
FEGYVERZET:
Fõ: 1db 7,92mm MG 34-es géppuska a toronyban
LÕSZERKÉSZLET:
Fõ: 2000db lövedék
PÁNCÉLZAT:
Homlok: 14,5mm
Vezető előtti: 14,5mm
Oldalak: 8mm
Hátsó: 8mm
HAJTÓMÛ:
Motor: Auto Union Horch V8 hengeres benzinüzemû
Teljesítmény: 75LE
Tüzelanyag-tartály: 100 l
TELJESÍTMÉNY:
Maximális sebesség országúton: 80km/h
Maximális sebesség terepen: 32km/h
Hatótávolság országúton: 280km
Hatótávolság terepen: 200km
Kezdetek
Háború előtti gyakorlaton az ős páncélautó az Sd.Kfz 13
A könnyű felderítő program, illetve annak gyökerei egészen az első világháborúig nyúlnak vissza - mert lehet, hogy a tankot az angolok találták fel és az Antant ismerte fel először a hatását, de páncélautók terén a Központi Hatalmak haladt az élen. Ennek megfelelően igencsak fura, hogy az Antant csak a páncélosok (tankok) fejlesztését korlátozta teljesen, könnyű fegyverzettel szerelt, 5t körüli páncélautók fejlesztését rendészeti célokra engedélyezték. Erre a háború után nagy szükség is mutatkozott - a Német Birodalom területén több forradalmi gócpont is fellángolt az évek során, az utcai összecsapások egy időben kiszámítható, napi tevékenységek voltak.
Fall Weiss idején használt ún. “Leopard”
színekben pompázó Sd.Kfz 13
A Weimari Köztársaság lassú, posványos időszakában a fejlsztések teljesen stagnáltak, de Adolf Hitler hatalomra jutása után a programok újra erőre kaptak. A fejlődés első jelét a 30-évek elején elkezdett program, az Sd.Kfz 13 befejeződése mutatta. Nagyon kezdetlegesnek tűnik így mai szemmel, de a kor többi képviselőjével összevetve egészen terepjárós kinézete van (lásd.: szovjet Ba-20). Magas hasmagassága okán még el is hiheti az ember, hogy képes volt terepen megfelelően mozogni.
Ba-20 szovjet páncélgépkocsi - sokkal inkább egy felfegyverzett személyautónak hat
A 13-as model egy folyamat első lépéseként értelmezendő, sok terepgyakorlaton páncélos mozgásokat imitáltak segítségével, hogy tesztelhessék a Blitzkrieg elmélet részleteit.
Meglepően sokáig állományban maradt a kicsike felderítő - ez valószínűleg a tervektől erősen elmaradó gyártási kapacitásnak tudható be. Egyes példányai még 1941-ben, Franciaországban is frontszolgálatot láttak el. Egy kép tanúsága szerint az 1. Lovas Hadosztálynak is volt ekkor még állományban a típusból.
Sd.Kfz 221 csukaszürke festéssel
A következő fejlődési lépcsőben jelent meg cikkünk főszereplője a szintén két-tengelyes, de jóval erőteljesebb Sd.Kfz 221. Az alap kerék képleten kívül semmit sem örökölt elődgyétől. Teljesen újragondolt alvázat, felfüggesztést kapott, kerekei jobban fogazottak lettek, míg az elődé inkább egy erősebb utcai kerékabroncs volt. A 221-es család tagjait forgatható toronnyal látták el (elődnél csak egy rögzített géppuska került az anyós ülés mögé egy fix védőlemezbe erősítve).
Történet (verziók, módosulások)
Feljavított fegyverzetű 221-es model - Mauser 2.8cm sPzB 41 páncéltörő
puskával 1943 nyarán Keleten
Az alap 221-es model fegyverzete a harci körülményeknek már ekkortájt sem felelt volna meg, illetve más célfeladatok ellátására is fel kellett készülni egy felderítő egységnek, így rövid időn belül megjelent jónéhány egyéb altípusa, melyek mind külön leltári számot kaptak.
Sd.Kfz 222 a Fall Weiss idején Lengyelországban
Az Sd.Kfz 222 egy erősebb fegyverzetű változat volt, ami miatt az eredeti torony helyett újat, szélesebbet kellett tervezni - ebben elfért az új, 20mm-es gyorstüzelő gépágyú és a párhuzamosított géppuska (egyébként sokáig ez lett a német felderítő járművel alap fegyverzet konstellációja, még páncélosokra és féllánctalpasokra is szerelték ezt a tornyot, modosítások nélkül).
Sd.Kfz 222 1944-ben Normandiai hadműveletek során -
Itt már 20mm-es KwK 38 hosszúcsövő löveggel és MG 42 géppuskával
Később a főfegyverzetet továbbfejlesztett, hosszabb csövű ágyúra cserélték, de a felállás maradt a régi. Az új KwK 38-as lövegnek a csőhossz növelésével nagyobb sebességet ért el, ami miatt a romboló képessége nagyban növekedett - bár páncélosokat továbbra sem bírt sebezni.
Sd.Kfz 223 rádiós-felderítő páncélgépkocsi a DAK állományában
A következő változat egy leszerelhető keretantennás rádiós-felderítő verzió lett, amivel a szakaszparancsnoki és összekötői teendőket tudták a frontvonalban megoldani. A keretantenna békeidőben fix volt, de mivel könnyű volt miatta a páncélautót beazonosítani, leengedhetővé módosították - így használaton kívül egy fregolihoz hasonlóan leengedhető volt a törzs mellé.
Sd.Kfz 223 leengedett antennakerettel 1943-ban Ukrajna területén
Az utolsó két variáns szintén rádiós változat volt. Kis darabszámban készültek, teljesen fegyvertelenek voltak (ez azért is meglepő, mert ezek már a háború alatt készültek) és az Sd.Kfz 250-es, féllánctalpas, rádiós változatokat voltak hivatottak leváltani. Nevük Sd.Kfz 260 és 261 voltak.
Kis számban készült még parancsnoki gépkocsi változat is Sd.Kfz 247 néven, de ezekből sohasem került ki a csapatokhoz érdemi mennyiség. Egyébként szintén fegyvertelen volt (felső géppuska állványt lehetett rá persze szerelni), felülről teljesen nyitott.
Sd.Kfz 247 KommandoSpahwagen
Harci alkalmazás
SdKfz 13 csapatnál - gyenge képességei ellenére a háború korai szakaszában egész sokáig frontszolgálatra kényszerült
A könnyű felderítő páncélgépkocsit főleg a hadsereg motorizált (később gépesített) és páncélos hadosztályainak felderítő zászlóaljainál alkalmazták. Megjártak minden csatateret, egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hatalmas kietlen orosz térben elvész, Rasputyica idején használhatatlan, terepen koránt sem teljesített megfelelően. De jó minőségű úthálózat és kemény talaj esetén (értsd.: Nyugaton és Afrikában) a kis jármű megmutatta mire képes. Végsebessége folytán az angol felderítőknek igencsak iparkodniuk kellett, ha akadályozni kívánták információs tevékenységét, miközben gyorstüzelő ágyúja súlyos károkat volt képes okozni. Kiegészítve a zászlóaljak nehéz felderítőivel a kombináció valóban halálos volt. Rövid úton nagy tiszteletet vívott ki magának az angolok között (érdekes adalék, hogy von Luck a 21. Páncélos Hadosztály felderítő zászlóaljának parancsnoka az angolok felderítő eszközeit magasztalta az egekbe, míg ők a németekét irigyelték - sajátját senki sem tartotta elég jónak a feladatához).
Afrika valódi félelmetes fegyverei a felderítő harcjárművek voltak
Végnapok
Kifejlesztése idején a világ egyik legjobb felderítő páncélgépkocsija volt, de a háborús fejlődés és a külső hatások miatt 1942-re eljárt felette az idő. Terepen - főleg Keleten - gyenge teljesítményt nyújtott, ami kifejezetten problémás volt a sztyeppén, ahol kiépített úthálózat nem is nagyon volt.
A becsapódás eléggé szétszedte a kicsi páncélost
Kivonásuk elkerülhetetlen volt - lassan lecserélték a jobb mászóképességű Sd.Kfz 250/9 felderítő féllánctalpasokkal és Panzer I és II alvázakon kifejlesztett felderítő páncélosokkal.
Az egyik váltótípus: Sd.Kfz 250/9 - egyszerűen jobban bírta a terepet
Linkek, Irodalomjegyzék
Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: Az II. világháború német páncélosai
Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: A Waffen SS fegyverei és harceljárásai
http://www.tanks-encyclopedia.com Sdkfz 221 családról szóló cikke
http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/SdKfz-13.php
http://www.tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/SdKfz-247.php