Teherszállítók

A Hadsereg igáslovai

Amennyire fontos ez a témakör, annyira nehéz megragadni - sok különböző eszköz (eleve katonainak tervezett, polgári járműből lett katonai) meglétéről beszélünk, a típusok rengeteg altípusba jelentek meg a színen, ezeknek több konverziója is volt - nem is beszélve a töméntelen mennyiségű fronton eszkábált műhely-tuning megoldásról. Mivel a téma szakértője nem lettem máig, jelenleg csak egy felületes bemutatóra fogja futni a legfontosabb típusokról. A lista folyamatosan bővül. Jelen fázisban a klasszikus Opel Blitz és egy nehézgépjármű, a Büssig-Nag igáslova kerül bemutatásra

Kezdetek

Nos a témáról a páncélos járművekhez hasonló, technikai és gyártási adatokban bővelkedő információs forrást nem találtam, de a témát mindenképpen érinteni kell, lévén a hadsereg egyik legfontosabb tevékenységéről, a logisztikáról beszélünk. Egy hadsereg ezek nélkül leáll, elbukik. Ezt a Fegyverügyi Hivatal akkori munkatársai is tudták, így az évek során egy sor beszerzési, tervezési pályázatot írtak ki ebben a témában. A pályázatok, könnyű, közepes és nehéz vontatókra, teherszállítókra vonatkozott. Külön foglalkoztak teljesen kerekes járművek beszerzésével és féllánctalpas változatokkal.

A legendákkal ellentétben még az amerikai hadseregben is előfordul gyalogosan vonuló katona. Amerikai gyalogos század menetben Afganisztánban.

Egy felületes tévhitet itt azonnal el kell oszlatni; a Wehrmacht a háború során sohasem érte el a teljes gépesítés állapotát, a háború elején a hadba hívott katonák kb. 75%-a gyalogosan közelítette meg egyik harcteret a másik után. A lóvontatás még ‘45-ben is abszolút része volt a szállítási rendszereknek - minden oldalon.

A két képen amerikai AAV-7/LVTP-7 kétéltű csapatszállítókat láthatunk
felismerhetetlen állapotba szétlőve, mert ezek (összehasonlítva a Bradley
csapatszállítóval) papírpáncélzattal rendelkeznek.

Egyébként, ha néztünk anno híradós felvételeket a 2. Öbölháborúról, ott is kígyózó sorokat, gyalogoló amerikai katonákat láthattunk sok felvételen - a pöröly (a támadóék éle) teljesen gépesített volt (egyébként sok csapat borzalmas rosszul páncélozott, tohonya kétéltűekkel vonult harcba, döbbenet), tele volt M1 Abrams tankkal, Bradley lövészpáncélossal, valószínűleg egy rakat Humvee terepjáróval - de a zöm mögötte gyalogolt. A sok szétlőtt fegyvertelen ellátmányszállító katonai teherautó azért pusztult el, mert a gyors él és a gyalogos zöm között félúton, az ellenségből visszaszivárgó egységekkel találta magát - hát oldalba.

***

Mielőtt ebbe részletesebben belekezdenék - csak felületesen -, tekintsük át azt a zűrzavaros időszakot, ami ezen a téren akkor fennállt.

A Német Hadseregnek ebben az időben, teljesen kaotikusak voltak a logisztikai beszerzései - és ez akkor még a weimari, 100-ezres sereget jelentette, nem a Wehrmacht-i 2 milliót! Ebben az időszakban, 1925-38 között a hadseregnek 113, különböző típusú és méretű, rendeltetésű és eredetű tehergépjárműve volt!

Adolf von Schell ezredest 1938-ban bízta meg a Főparancsnokság, hogy az áldatlan állapotokat számolja fel, és képezzen egy homogénebb logisztikai rendszert, ami akár háborús időkben is képes a hadsereget fenntartani. A munka végére Schell 13 típusra korlátozta az addigi állapotot, bevezetve e későbbi felosztási rendszert: 2t alatti hasznos terhelhetőségű járművek könnyű, 2-3,5t-ig közepes, a felett nehéz besorolást kaptak.

A maradék logisztikai rendszer csak legprominensebb szereplőire fogok fókuszálni - sőt ebből az egyik már a háború későbbi szakaszában, a tapasztalatok hatására jött létre.

Opel teherautók

Opel Blitz a háború előtt - nem katonai feladatokra (is) szánták.
A képen elvileg egy Opel alvázú ún. Opel Blitz Omnibus kisbusz látható.

A 4x2 Opel Blitz 3.6SA Adatai:

ÁLTALÁNOS:

Jármű Típusa: általános teherszállító gépkocsi

Gyártás időszaka: 1930-1954

Tervező: Opel (1929-től a GM német leányvállalata)

Legyártott mennyiség: 82.356db (1937 április-1945)

Tömeg (szállított tömeg nélkül): 3,6t

MÉRETEK:

Teljes hossz: 6105mm

Szélesség: 2265mm

Magasság:  2025mm (ponyvával 2565mm)

Platóméret: 3500mm x 2125mm

FEGYVERZET:

Fő: nincs

LŐSZERKÉSZLET:

Fő: nincs

PÁNCÉLZAT:

Páncélzat: nincs, 2-5mm-es acéllemezekből összeállított utastérrel szerelt, a raktér általában fából volt.

HAJTÓMŰ:

Motor: OHV 6-hengeres vízhűtéses dízelmotor

Sebességváltó: 6-állású (5 előre, 1 hátramenet)

Teljesítmény: 68 LE

Tüzelőanyag-tartály: 82l

TELJESÍTMÉNY:

Maximális sebesség országúton: 85km/h

Maximális sebesség terepen: ismeretlen

Fogyasztás: országúton 25l/100km, terepen 35l/100km

Hatótávolság országúton: 330km

Hatótávolság terepen: 235km

Gyakorlatilag a Német Szárazföldi Hadsereg alapvető könnyű-közepes szállítójárműve volt. Nagyon megbízható, könnyen kezelhető, jó menet tulajdonságokkal bíró teher gépjármű volt. Több változata készült a háború során. A típus megbízhatósága folytán a gyártást 1954-ig, módosított változatát 1974-ig gyártották - készült az alapjain kultikus, könnyű hippi-mikrobusz is Opel Bedford Blitz néven, melyet 1969-1988-ig gyártottak.

Klasszikus kivitelű, nyitott teherterű változat. A filmek nagy kedvence a ponyvás
verzió, mert az egyszerű néző abból biztosan felismeri a gonoszt.

Feladatkörét könnyű és közepes szállító járműként határozta meg a Német Fegyverügyi Hivatal - ebben a szerepkörben aztán töméntelen, egymástól sokszor teljesen különböző feladatot látott el - általános szállítmányozás, mentő, rádiós, csapatszállító (a motorizált, de nem gépesített-gyalogos csapatokat szerelték fel terepjáró csapatszállítókkal; a gránátosoknál féllánctalpasokat rendszeresítettek), üzemenyagtöltő, műhelykocsi, lakókocsi, parancsnoki harcálláspont, stb.

Opel Blitz a fronton - a háttérben egy doboz felépítményes, rádiós változat

A háború előrehaladtával - ahogy csökkent a gépesített erők harcértéke és erősödött az ellenséges légierő tevékenysége -, megjelentek a fegyverrel szerelt, már nem csak elsősorban szállításra használt konverziók is, ahol például az Opel Blitz, mint bázisjármű jelent meg. Született így kerekes alvázú légvédelmi löveghordozó, de találtam képet átszerelt PaK-tehergépjárműről is. A kétségbeesés nagy úr, rengeteg különféle változat született, sokszor a front műhelyekben, amikre az eredeti bázisjármű már nem volt alkalmas.

Opel Blitz légvédelmi gépágyúval szerelve - ahogy haladtak az események
egyre nagyobb szükség mutatkozott a légvédelem eszközeire

 

Értelemszerűen páncélozatlan volta miatt sokkal kevésbé volt alkalmas elsővonalas frontfeladatokra, mint egy gépesített féllánctalpas, de képességeit figyelembe véve nagyban hozzájárult a Wehrmacht első időszakos, villámháborús sikereihez. Egyszerűen a megváltozott körülményekben már nem tudott hasonlóan hatékony lenni.

Büssig-Nag L-sorozatú nehéz teherszállítók (L 4500 A/S, L 6)


A Büssig-Nag cég volt Németország legrégebbi tehergépkocsi gyártó vállalata; tevékenységét 1903-71 között végezte. Magát a céget a névedó, Heinrich Büssig (1843-1929) mérnök alapította - a hála égnek megjegyezhetően rövid - Einrich Büssig, Specialfabrik für Motorlastwagen, Motoromnibusse und Motoren néven.

Büssig-Nag L 4500 A 4X4 meghajtású teher gépjármű téli terepen

Már az I. világháború alatt is oszlopos tagja volt a hadsereg ellátó üzemeinek, akkor is kifejezetten nehéz (5-11t össztömegű) teherautókat gyártott. Ezen felül gyártott több speciális gépjárművet is meglévő alvázai alapján - úgymint: tábori-mobil műszaki javítóműhely, mentőautó, tüzérségi vontató, stb.

A NAG gyár is az első háború idején kezdett bele a fejlesztésbe; a háború után átállt polgári járműgép gyártásra. 1930. december 31-én a két cég egyesült és tevékenységét Büssig-NAG Vereiningte Nutzkraftwagen GmbH egészen 1943-ig ezen a néven folytatta. Az egyesüléssel menekültek a gazdasági válság elől, de a kapcsolat a fejlesztések terén is egyértelműen sikeres volt.

Egy dobozos felépítményű lakókocsi, ragadványnevén: Koffer, esetleg Werkstattkoffer

1943-tól már féllánctalpasokat is gyártottak és páncélgépkocsikkal is bővült termékválasztékuk.

Számos, kiváló képességű teherautójuk közül most a Wehrmacht egyik nehéz gépjárműs igáslovát veszem kicsit górcső alá; ez a Typ 4500.

Több típus előzte meg a gyártást - 1,5t Typ G31 könnyű, Typ III GL 6 6,5t és Typ KD nehéz, majd a közvetlen előd, a 4,5t Typ 500. Ennek lett a közvetlen utódja a Typ 4500, ami annak korszerűsített verziójaként született. Célzottan a Wehrmacht nehéz tehergépjárművének szánták, kisebb részben készült civil használatra is - fakitermelés, nehéz teherfuvarozás. A jármű méretei hatalmasak voltak a kor viszonyaihoz képest - nem egy mai Kraz, de azért egy Opel Blitzzel összevetve a Typ 4500 másfélszer volt hosszabb! A mostoha orosz viszonyokat jobban bírta, mint kissebb, könnyebb társai, de a kerekes járművek sorsában azért ő is osztozott: a sárba tengelyig süllyedt ez is, télen a Typ 4500-as is átfagyott egy fél óra alatt a szabadban.

Folytatás következik: Tehergépjárművek II.