Panzerjager 38(t) Hetzer

A PANZERJAGER 38(t) HETZER (Sd.Kfz 138/2) adatai:

ÁLTALÁNOS:

Jármű Típusa: könnyű-közepes vadászpáncélos

Hadrendbe állítás: 1944 eleje

Kezelők száma: 4 fő

Harci tömeg: 9,7t

 

MÉRETEK:

Teljes hossz: 6270mm

Törzs hossz: 4870mm

Szélesség: 2630mm

Magasság: 2100mm

 

FEGYVERZET:

Fő: 75mm-es PaK 39 L/48-as löveg

Löveg oldalszöge: balra 11°, jobbra 5°

Kiegészítő: 1db 7,92mm MG 34 géppuska; a jármű tetején

 

LŐSZERKÉSZLET:

Fő: 41db lövedék

Kiegészítő: 780db

 

PÁNCÉLZAT:

Páncéltest elől (orrlemez): 60mm (40°-os dőlésszög)

Páncéltest elől (vezető előtt): 60mm (30°-os dőlésszög)

Páncéltest oldallemeze: 20mm (60°-os dőlésszög)

Páncéltest farlemeze: 8mm (70°-os dőlésszög)

Küzdőtér elől: 60mm (30°-os dőlésszög)

Küzdőtér oldallemeze: 20mm (75°-os dőlésszög)

Küzdőtér hátsólemeze: 20mm (75°-os dőlésszög)

Küzdőtér tetőlemeze: 8mm (0°-os dőlésszög)

 

HAJTÓMŰ:

Motor: Praga EPA TZJ R6 hengeres benzinüzemű

Teljesítmény: 158LE

Tüzelanyag-tartály: 386 l

 

TELJESÍTMÉNY:

Maximális sebesség országúton: 26km/h

Maximális sebesség terepen: 15km/h

Hatótávolság országúton: 161km

Hatótávolság terepen: 80km

Kezdetek

A Csehszlovák Hadsereg Főparancsnoksága a 30-as évek közepén az előrehaladott tervezési állapotban lévő LT-35-ös mellett egy újabb közepes tank kifejlesztésére írt ki tendert. Ez lett később a cseh LT vz. 38 közepes(nek szánt) harckocsi. Sok néven, sok altípusban futott, még ezen igen rövid másfél év alatt is: LT-38, TNH, TNHPS, LTP, LTH - tudja még valaki követni? Rendben.

Amint azt a páncélos bemutatásakor már bemutattam, a Csehszlovák annexió után a német hadvezetés tette rá a kezét az egész programra, futtatta a gyártást egészen 1942 végéig, majd egy lassú halódás után a főtípus kivezetésre került, de az alvázat tovább gyártatták, mert alkalmasnak mutatkozott más fegyverek számára, mint hordozó jármű.

az alapjármű: TNHPS, avagy Panzer 38(t)

Ebből készült aztán önjáró tüzérségi (SiG 38(t)), önjáró páncéltörő löveg (Marder III), felderítő páncélos, légvédelmi páncélos - néhány sikeres, néhány sikertelen próbálkozás.

Mivel a harctéren, német szempontból igen válságosra fordult a helyzet, minden fronton védekezésre kényszerültek, miközben a bevethető páncélos állomány napról-napra csökkent. Minden elérhető páncélost a frontra kellett vonni - még a kivénhedt Panzer III-asok a kiképző telepekről is visszamentek harcolni, akkora volt a hiány!

A német hadvezetésnek égető szüksége volt egy gyorsan előállítható, viszonylag olcsó, viszonylag jól védett, jól felfegyverzett páncélosra - igazából annak kialakítása (tornyos, vagy torony nélküli) abszolút másodlagos volt.

Hihetetlen, de a kínzó szükség és kapkodás ellenére - kis “külsős” segítséggel és egy nagy adag szerencsével - az egész háború legértékesebb páncélosa jött létre.

Történet (verziók, módosulások)

Mik voltak egy páncélvadásszal szemben támasztott alapvető követelmények? Legyen kis méretű, nehéz célpont, viszonylag mozgékony, elég erős fegyverzete, könnyű kezelhetősége és legyen olcsón karbantartható. Ha ezen elvárások nagyobb százalékát egy páncélos birtokolta az nagyon jó dolgokat jelenthetett. A német hadvezetés megannyi legendás és sikeres típus után meglepő módon egy háború előtti - nem is német gyár által kifejlesztett (!) - alváz alapjain találta meg a legoptimálisabb megoldást.

Ami kifejezetten pikánssá teszi ezt az egyébként sem unalmas történetet az  az, hogy mindehhez a sikerhez részben a Szövetségesek háború előtti társ-szövetségesének tartható csehek mérnöki szakértelme segítette hozzá az ádáz ellenséget. Jó, nem igaz?

A tervezést az egykor CKD néven futó, 1944-ben már BMM-nek nevezett* cseh gyár vállata, a sorozatgyártást is kezdetben maga végezte, később gyorsítás célzattal a másik, méltán híres cseh gyár a Skoda is beszállt.

A Hetzer alapját képező Panzer 38(t) alvázat ez a két gyár vitte a háború utolsó hónapjáig. Összesen 2804db alváz készült el közel két év alatt - ebből 2584-et Hetzer páncéloshoz használták fel. A páncélos a Panzer IV kései verzióinál alkalmazott 48 űrméret hosszú 75m-es harckocsi löveget örökölte (itt most éppen PaK 39 L/48 a neve, akkor még KwK 40 L/48 volt; minimálisan más, javított volt persze, de a lényege a közös űrméret és hossz volt). A kisebb alváz a löveget csak módosítások után volt képes elhordani, az alvázat kissé szélesíteni kellett. Az így kapott konstrukció jóval nehezebb lett, mint amit az eredeti futómű elviselt volna, így azt is szélesíteni kellett. A módosítások viszont tovább növelték a páncélos tömegét, az aggregát maradt a régi Praga motor, így a teljesítmény 9,4LE/tonna arányra csökkent.

A Hetzer nem volt mozgékony - nem ettől lett a legsikeresebb vadász, sőt ebben kifejezetten rosszul szerepelt. A méretes löveg, méretéhez képest vastag páncélzat és a régi Praga motor együtt meglehetősen gyenge sebességet volt képes biztosítani. Ez talán a leggyengébb pontja a páncélos tulajdonságainak.

A másik legkellemetlenebb tulajdonsága a belső felépítése és az ebből adódó problémák. A páncélos kicsi volt kívülről - szűk belülről. A löveg sok helyet foglalt, ehhez képest a személyzet és a lőszer elhelyezkedése nem volt megfelelő (a löveg főképpen jobbra lévő célpontokat volt hivatott becélozni, ehhez képest a lövegkezelő és az irányzó is egy oldalon, a balon foglalt helyet, a lőszerkészlet egy része viszont a jobb oldalfalon volt rekeszekben, amit nehezen értek el). A felmerülő problémák miatt a tüzelési sebesség lassabb volt mint normál esetben, ami lefaragásához igencsak összeszokott csapat szükségeltetett. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a páncélos parancsnoka mindenkitől elvágva a páncélos végében kapott helyet, így a kommunikáció teljesen a rádióra maradt.

A szűk hely, rossz elrendezés miatt szinte minden kiszolgáló csapat panaszkodott, minden képessége ellenére a személyzet szinte utálta a páncélost (!). Pedig az egyébként igen hasznos jószág volt.

Ha ennyi negatív tulajdonsága volt, mégis, miért nevezik a leghatékonyabb vadásznak? Mert a lövege még ekkor is elégséges volt a legtöbb célpont likvidálására - IS-család, Pershing páncélosokkal azért szemtől szemben alulmaradt, oda kellett egy kis vadász-finesz, lesvetés, álcázott rajtaütés-visszavonulás (angolok ezt hit-and-run tactic-nak hívták). A mérete és a páncéltest szögei pedig elképesztően jó védelmet biztosítottak együtt. Nem volt sebezhetetlen (60mm első lemez ekkor már nem volt kiemelkedő, gondoljunk egy vele egyidős Jagdtigerre, ahol ez 100-150mm volt), de a méret, tűzgyorsaság a legtöbb esetben kihúzhatta a bajból. Másrészről általában védelemben alkalmazták, előre elkészített, védett és rejtett állásokból támadott - a harchelyzet mindig a felkészültebb, általában védő csapatot támogatja

Harci alkalmazás

Noha meglehetősen nagy számban előforduló és egészen sikeres típusról van is szó, konkrét vele kapcsolatos harci történetről nem találtam forrást.

Ami biztosan tudható, hogy állományuk legnagyobb része a német gyalogos hadosztályok páncéltörő ütegeihez került. Tervek szerint minden hadosztálynak rendelkeznie kellett volna egy 10 Hetzert felvonultató üteggel, melyet egy későbbi terv 14-re emelt. A valóságban az ekkor a fronton harcoló kb. 100 gyalogos magasabb egység legtöbbje sohasem rendelkezett egyidőben 10 Hetzerrel, a kiöregedő páncélvadász típusokat (Marder I-III, Nashorn) sohasem váltotta ki teljesen, azok végig a hadsereg állományába maradtak.

Néhány kiemelt páncélos, páncélgránátos hadosztály, illetve független egység is kapott a típusból, illetve szerelték át teljesen Hetzerre - úgymint: 2. SS Das Reich, 10. SS Frundsberg és a Wehrmacht 8. és 16. páncélos hadosztályok, a 18., 25. és Kurmark páncélgránátos hadosztályok, továbbá öt egységfüggetlen rohamlöveg dandár, hét önálló páncélvadász osztály az V. SS Gebirgsjager Korps és a független Reichsführer Heinrich Himmler osztály kapott az állományból.

Az 1944-45-ös leltári összeírások alapján A StuG III mellett a teljes német páncélos állomány második legnagyobb példányszámban fronton előforduló páncélos eszköze volt - egy 1945. április 1-jén kelt jelentés szerint akkor ez a szám 627db volt.

Végnapok

A páncélos végigharcolta a háborút - sőt, azon igen kevés jármű közé tartozik, melynek igen komoly, háború utáni karrierje lett. A csehek függetlenségük visszanyerése után felülvizsgálták az akkor futó programokat, a Hetzer projektet nagyon ígéretesnek találták, a gyártást a cseh hadsereg (és részben a Varsói Szerződés tagállamai számára) egészen az 50-es évek elejéig kis számban gyártotta. 1946-52 között a svájci hedsereg részére 158db Hetzert adott el, akik egészen 1970-ig tartották hadrendben.

Háború utáni Hetzer gyártmány a svájci Hadsereg kötelékében

A Hetzerek azon német egységek közé tartoztak, amiket, ha működőképesen kaparintottak meg a szovjet csapatok, azon nyomban fordították egykori kezelőik ellen - egyértelműen felismerték a páncélos képességeit, tisztelték is érte.

Hetzer roncs - elfáradt anyag

Sorsát természetesen a Hetzer sem kerülhette el - részese lett a totális összeomlásnak Berlin körül, képtelen volt, akár csak kismértékben is befolyásolni a háború menetét.
* A háború után, mikor a csehek visszanyerték függetlenségüket a gyár visszavette régi nevét (CKD - Českomoravská Kolben-Daněk) és még ma is Csehország egyik legmeghatározóbb mérnök-villamossági gyára.

Linkek, Irodalomjegyzék